Orrfolyás, viszkető szem, duzzadt nyálkahártya, sokaknak ismerősek lehetnek az allergiás nátha (szénanátha) tünetei.

Néhány ember számára az allergiaszezon csak nyáron indul a fűfélék virágzásának kezdetével. A legismertebb allergén a parlagfű pollenje. A növény késő nyáron, ősszel virágzik. A pollenallergiától szenvedőknek ezért érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, ebben lehet segítségükre a pollennaptár!

A tulajdonképpeni problémát nem az a viszonylag nagyméretű virágpor okozza, amit a méhek, a poszméhek, a lepkék vagy a szél szállít virágról virágra. Az allergiás reakciót a fák, füvek és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. A szél ezeket az apró virágporszemcséket akár 400 km-es távolságba is elszállíthatja. A szélmegporzású növények gyakran óriási mennyiségű pollent termelnek, és szétszórják a szélrózsa minden irányába. Csupán egyetlen mogyoróbokor 600 millió pollent termel. A belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapad.

Ne higgye, hogy a szénanátha ártalmatlan!

A szénanátha ellentétben azzal, ahogy sokan gondolják, nem ártalmatlan, hanem krónikus betegség, amit komolyan kell venni! A vírusok vagy baktériumok okozta egyszerű náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszerűen. Kezelés nélkül, elhúzódhat és idővel allergiás asztma lehet a szövődménye. A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak.

Láncreakció

A pollen típusától függetlenül az allergiás reakció majdnem mindig ugyanolyan. A pollen egy immunológiai láncreakciót indít el. A szervezet természetes védekező rendszere (antitestek) működésbe lép. A tulajdonképpen ártalmatlan virágport veszélyes anyagként ismeri fel. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, mert a virágporral való következő találkozáskor a szervezet a pollent tévesen kórokozóként ismeri fel és harcol ellene.

Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. Többnyire az orr-garatüreg és a szemek érintettek. Emellett légszomj, gyomor-bélrendszeri panaszok, migrén, fáradtság, alvászavarok és depresszió is jelentkezhet.

Aki az említett tünetektől szenved, minden esetben orvosi kezelést igényel. A tüneti kezelés eszközei a gyógyszerek (antihisztamin, kortizontartalmú orrspray). Megakadályozható, hogy a betegség súlyosbodjon. Kezelés hiányában ugyanis az allergia az alsó légutakra is átterjedhet krónikus asztmát okozva.

Néhány esetben segíthet a hiposzenzibilizáció (specifikus immunterápia, SIT). A fűpollennel szembeni allergia esetében például ez bizonyítottan hatékony eljárás. Szakértők szerint a pollenallergiák egyéb típusainál is beválhat. A hiposzenzibilizáció hosszú távon enyhíti a panaszokat és megakadályozza a szövődmények kialakulását.

Olvasson tovább! Keresztreakciók – Mit ne együnk?

Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos



Forrás: www.webbeteg.hu

/ HIRDETÉS /

Iratkozz fel!

Iratkozz fel!

Értesülj elsőként új termékekről, akciókról és emailben elérhető egyedi ajánlatainkról!

Köszönjük a feliratkozást!