Tények és tévhitek fogászati kérdésekben

Tények és tévhitek fogászati kérdésekben

Ismertetjük Önnek a leggyakrabban előforduló fogászati tényeket és tévhiteket. Tizenöt ilyen példát válogattunk össze az alábbi cikkben.

1. A cukor a fogszuvasodás egyik fő oka – tény

Igazság szerint a szájban lévő baktériumok által termelt savak okozzák a fogszuvasodást. Ugyanakkor a baktériumok akkor termelnek savakat, mikor szénhidráttartalmú élelmiszert fogyasztunk – a cukor pedig szénhidrát, akárcsak a krumpli, kenyér és a gyümölcsök.

A sav által a fogba vájt lyuk kiváló búvóhely a fogkefe és fogselyem elől a baktériumoknak, így tovább folytathatják a savtermelést, növelve a lyuk méretét.

Nem az elfogyasztott szénhidrát mennyiségétől függ a fogszuvasodás, hanem attól, hogy mennyi ideig van a fog kitéve annak. Tehát, ha ebédre szénhidrátot fogyaszt, az egyszeri, míg ha egész nap cukros üdítőt iszik, akkor az folyamatos szénhidrátkitettséget jelent.

2. A savas ételek, mint a citrusfélék fogszuvasodást okoznak – tény

Az olyan savas ételek, mint a citrusfélék, az azokból készült gyümölcslevek és a szénsavas üdítők károsítják a fogzománcot, védelem nélkül hagyva az alatta fekvő dentinréteget, így fogszuvasodáshoz vezethetnek.

Ez is érdekelheti Étkezés után ne mossunk azonnal fogat!

3. A gyerekek hajlamosabbak a fogszuvasodásra, mint a felnőttek – tévhit

A fluoridos víz és fogkrémek, valamint a rendszeres, megelőző vizsgálatok segítségével a gyermekkori fogszuvasodás aránya jelentősen csökkent az elmúlt 20 évben.

Ugyanakkor az idősebb korosztályban nőtt a fogszuvasodással küzdők aránya, mely hátterében a korosztályban jelentkező problémák állhatnak: bizonyos gyógyszerek csökkentik a nyáltermelést, pedig a nyál fontos szerepet játszik a savak közömbösítésében, a baktériumok szájból történő kiürítésében, illetve az ételmaradék foghoz tapadást is segít megelőzni.

4. A fog mellé helyezett aszpirin enyhíti a fogfájást – tévhit

Az aszpirint le kell nyelni ahhoz, hogy enyhítse a fájdalmat! Mivel az aszpirin savas, a fog mellé helyezése gyulladást, tályogot okozhat a fogínyben!

5. Az épnek látszó fogtöméseket is időnként cserélni kell – tévhit

Az amalgám, illetve a vegyes fogtöméseket cserélni kell, ha elhasználódtak, újabb lyuk keletkezik mellettük, vagy a fog sérül. Minden tömést scerélni kell, ha az részben vagy egészben kiesik, megreped, sérül. Más esetben a tömések cseréje szükségtelen, bár élettartamuk függ a beteg szájhigiéniájától is. Amennyiben naponta háromszor, fluoridos fogkrémmel mos fogat, naponta használ fogselymet, kevesebb szuvas foga lesz, és a fogtömés is tovább tart!

6. Ha lyukas a foga, azt megérzi – tévhit

Az enyhe, kismértékű fogszuvasodás általában tünetmentes. A fájdalmas lyukas fog már olyan előrehaladott állapotú, hogy az idegekben is kárt tesz – ezért érezzük a fájdalmat. Ráadásul, ha egy fog elkezd szuvasodni, a folyamat magától már nem fog megállni, sőt, eljön a pillanat, mikor már nem is tisztítható. Ha a lyuk eléri a fogzománc alatti dentin réteget, ott tovább nő. A korai felismerés érdekében fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzésre járás!

7. Ha a lyukas fogat kezelték, a szuvasodás megáll – tény

Bár kialakulhat ugyanazon a fogon máshol is lyuk, a már betömött, kezelt lyuk normális esetben nem nő tovább. Ugyanakkor, abban az esetben, ha a tömés elöregedett, és a széleken, ahol a foggal érintkezik, letöredezik, a baktériumok bejuthatnak, és a lyuk tovább nőhet.

8. A lyukak leginkább a fogközökben alakulnak ki – tény

A baktériumok leginkább azokon a területeken tudnak megbújni, amit nem, vagy csak nehezen, részben tud elérni fogkefével és fogselyemmel. Az első fogaink hátsó felszínének mély barázdái például kiváló táptalajnak számítanak, akárcsak a fogközök, amit fogkefével nem sikerül elérni. Ezért ezen a területen a fogselyem rendszeres használata extra védelmet jelenthet. Ajánlott időnként fertőtlenítő hatású szájöblögetőt is alkalmazni. Az alkoholos szájvizek szárítják a nyálkahártyát, ezért rendszeres használatuk nem ajánlott, mivel a kiszáradt nyálkahártyán könnyebben megtelepednek a baktériumok. Fertőtlenítő hatású szájöblögetőt azonban időnként lehet alkalmazni, illetve javasolt fogorvosi beavatkozások után, szájüregi sérülések, gyulladások esetén.

9. A fogak közötti hézagok növelik a fogszuvasodás kockázatát – tény

Amennyiben kisebb hézag van a fogak között, azt nehéz tisztán tartani, így nagyobb a kockázata a szuvasodásnak. Ha a fogak között nagyobb a hézag, akkor könnyebb tisztítani, így amíg ezek a hézagok baktériummentesek, kisebb a lyukas fog kialakulásának esélye.

10. A töredezett, csorbult fog szuvasodáshoz vezet – tény

Amennyiben a töredezés, csorbulás olyan búvóhelyet nyújt a baktériumok számára, ami fogkefével elérhetetlen, akkor a fogak sokkal inkább ki vannak téve a fogszuvasodás veszélyének. A fluoridos szájvíz használata csökkenti ennek kockázatát, mivel olyan helyre is eljut, ahova a fogkefe nem. Sajnos a töredezett, sérült fogak előfordulása egyre gyakoribb, mivel a rájuk nehezedő stressz miatt egyre többen csikorgatják a fogaikat.

11. A fogérzékenység kizárólag szuvasodást jelez – tévhit

A fogérzékenység azt is jelentheti, hogy túl érzékenyek a fogai, vagy a fogíny sérült, de jelezhet sérült, letört fogat is, vagy gyökérkezelés szükségességét. A szuvasodás mellett tehát számos más dolog is okozhat fogérzékenységet.

12. A gyökérkezelésre kizárólag a lyukas fog miatt van szükség – tévhit

Gyökérkezelésre akkor van szükség, mikor a fog belsejében elhelyezkedő ideg sérült. Noha a kezeletlen szuvas fog okozhat idegkárosodást, más okai is lehetnek. Ilyen például a sérülés, töredezés, de a fogcsikorgatás is okozhat olyan komoly traumát a fogban, ami gyökérkezelés szükségességéhez vezet.

13. A fogcsikorgatás szuvasodáshoz vezet – tény

A fogcsikorgatás az egyik legkárosabb dolog, amit a fogaival tehet! A normális rágás folyamán a fogak csak a másodperc töredékéig érintkeznek egymással, így csak minimális stressznek vannak kitéve. Azonban fogcsikorgatáskor hosszú idejű, nagymértékű nyomás nehezedik rájuk. Mindez akár a fogak repedezéséhez, töredezéséhez is vezethet, ami ha a gyenge dentint is érinti, gyors szuvasodáshoz vezethet. Hosszú távon a fogcsikorgatás gyökérkezelés és fogkorona szükségességét veti fel.

14. A tejfogak szuvasodása miatt nem kell aggódni – tévhit

A tejfogak tartják fenn a helyet a csontfogaknak, és ha a szuvas tejfog kezeletlen marad, az komoly fájdalomhoz, hiányos fogazathoz, súlyos esetben a gyulladásnak a test további területére terjedéséhez és ritkán akár halálhoz is vezethet.

15. A szuvasodás megelőzésére a fogmosás és fogselyem használata a legjobb – tény

A megelőzés kulcsfontosságú! El kell távolítani a fogakról a baktériumokat, így naponta legalább háromszor mosson fogat és napi rendszerességgel használjon fogselymet és szájvizet, mely csökkenti a plakk képződést, a rossz leheletet, és a fogínygyulladás kockázatát. A fluoridos fogkrém segíti a fogakat ellenállóbbakká tenni a szuvasodással szemben.

Tovább

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító
Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit



Forrás: www.webbeteg.hu

/ HIRDETÉS /

A depresszió egyik legmostohább tünete

A depresszió egyik legmostohább tünete

A mindennapi szóhasználatban a depresszió kifejezést leginkább akkor használjuk, ha valaki lehangolt vagy rosszkedvű. Fontos tudni azonban, hogy a klinikai depresszió nemcsak tartós kedvetlenséget jelent, hanem ennél jóval többet.

A lehangoltság mellett jellemző rá az örömérzet hiánya, idegen szóval élve az anhedónia.

Az érdeklődés elvesztését a munka és a szellemi tevékenységek területén lehet a leghamarabb észlelni, mégis a legtöbben csak legyintenek, ha nem lelik örömüket a munkájukban, vagy már nem köti le őket egy-egy tévé- vagy rádióműsor. Sokan érdeklődésüket vesztik az olvasásban is, még az újságot sem szívesen veszik a kezükbe.

Az örömérzet hiánya miatt a betegek egyre visszahúzódóbbak lesznek, kerülik a társasági eseményeket, hiába hívják őket a barátaik, nem tartanak velük. A családi összejöveteleket kötelező rosszként élik meg. Ha mégis elmennek valahova, akkor sem vált ki belőlük érzéseket egy-egy mosolygó arc és tudják ugyan, hogy vicces dolgot hallottak, még talán nevetnek is rajta, de nem érzik a nevetés mögött a vidámságot. Az érzelmek megélésének képtelensége miatt a karitatív tevékenységek, mások megsegítése sem tölti el a betegeket jóleső örömmel.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! A depresszió tünetei

Az örömérzet hiánya kihat az élet minden területére

Az örömképességgel együtt az önmagára való igényessége is eltűnik a depressziós betegeknek, ami miatt egy idő után elhanyagolják magukat és ápolatlanná válhatnak. A fokozatos leépülést a környezetből érkező dicsérő szavak, bókok, pozitív visszajelzések sem állítják meg, mivel ezek sem váltják ki az ilyenkor megszokott érzéseket.

Az örömérzet megszűnése nemcsak azokra a cselekedetekre terjed ki, amik általában örömöt okoznak a mindennapokban, de érintik az élet olyan területeit is, mint például a szexuális élet. A depressziós betegek nagy része panaszkodik arra, hogy a korábbinál jóval ritkábban érez szexuális vágyat, és ezért elvesztette érdeklődését az intim együttlétek iránt. A libidócsökkenés mellett többen beszámolnak arról is, hogy jóval nehezebben érik el a kielégülést vagy egyenesen képtelenné váltak az orgazmus megélésére.

Feltételezhetően a fenti problémák mindegyikének hátterében az agy működészavara áll. Az agyi jutalmazórendszer hibás működése miatt a korábban kellemesnek tartott cselekedetek nem váltják ki a megfelelő örömérzetet, illetve a boldogság eléréséhez jóval több befektetett energiára van szükség, mint korábban.

A depressziós tünetek csökkentésére hangulatjavító készítményeket használnak, azonban a leggyakrabban használt szerek csak lassan csökkentik az anhedóniát. Ráadásul ezeknek a készítményeknek gyakori mellékhatása pont a libidócsökkenés, az anorgazmia (orgazmusra való képtelenség) és a merevedési zavar, vagyis azok a problémák, melyeket használatukkal igyekeznek elkerülni. Így az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a gyógyszerszedéssel javuló hangulati viszonyok mellett a beteg továbbra is szenvedhet a szexuális zavartól.

Mindemellett egyre inkább előtérbe kerül a depresszió kulcsfontosságú tünetének, az érdeklődés és örömképesség csökkenésének megfelelő kezelése. Annál is inkább, mert a depresszió kezelése mellett a maradványtünetek hajlamossá teszik a betegeket a visszaesésre.

Szerencsére azonban az antidepresszív szereknek nagy a tárháza, az eltérő hatásmechanizmusú gyógyszerek jelentősen különbözhetnek egymástól. Fontos tehát, hogy a depressziós beteg a kezelőorvosának, pszichiáterének pontosan beszámoljon arról, ha nincs teljesen jól az éppen szedett gyógyszer mellett, annak érdekében, hogy orvosa személyre szabott módon a legmegfelelőbb kezelést tudja választani.

Olvasson tovább! Mikortól érezhető az antidepresszív készítmények hatása?

Olvasson tovább! A depresszió kezelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Muszil Dóra, pszichiáter



Forrás: www.webbeteg.hu

/ HIRDETÉS /

Humánmeteo: keservesen fogjuk érezni magunkat hétfőn

Humánmeteo: keservesen fogjuk érezni magunkat hétfőn

Hétfőn a front mögött még hidegfrontjellegű hatás
érvényesül, országosan jelentkezhetnek a panaszok. Az erős szél is okozhat
kellemetlenségeket.
Változó felhőzetre, több-kevesebb napsütésre készülhetünk, de
futó zápor is előfordulhat majd. A Meteo Klinika részletes tájékoztatása
szerint csak lassan mérséklődnek az érzékenyek tünetei, és főleg a nap első
felében akár intenzív panaszok is felléphetnek.

Az időjárás-érzékenyek számára kissé javul a helyzet, de a fronthatás helyett jelentkező szélterhelés is nagy igénybevételt jelenthet. Ha ön is alvásproblémákat, nyugtalanságot tapasztal, vagy akár ok nélküli ingerlékenységet tapasztal, akkor ön is érintett lehet. Nézze meg a meteogyógyász® mai videóját, hogy veszélyeztetik a frontok a mentális egészségünket! (x)

A nap első felében tehát még mindig hidegfrontszerű hatást
tapasztalhatnak az arra érzékenyek. Ha érintettek vagyunk, akkor görcsös típusú
fejfájással, izom- és hasi görcsökkel küzdhetünk
, de az erős, néhol viharos
lökésekkel kísért szél másoknál is hasonló tüneteket válthat ki.


Keservesen fogjuk érezni magunkat hétfőn. A fotó illusztráció, forrás: Getty Images

Emellett a megszokottnál ingerlékenyebbek, türelmetlenebbek
is lehetünk. A nap elején ízületi fájdalmakat tapasztalhatunk, ezek mérséklése
érdekében kezdjük a napot egy kímélő tornával. Ingadozhat a vérnyomás is,
továbbá keringési problémák és múló rosszullétek jelentkezhetnek.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!



Forrás: www.hazipatika.com

/ HIRDETÉS /

Szerves és szervetlen sók az étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben

Szerves és szervetlen sók az étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan reklámokkal, hirdetésekkel, amelyek legfontosabb szempontként azt emelik ki egy készítményről, hogy valamilyen hatóanyagot szerves formában tartalmaz. De mit is jelent, és mennyire fontos ez?

A legtöbb készítményben a hatóanyag valamilyen szerves vagy szervetlen eredetű só formájában van jelen. A magnézium például ismert lehet magnézium-citrát, -laktát, -oxid, -orotát, -glicinát stb. formákban is.

Téves azt feltétlezni, hogy a különbség abban rejlik, hogy az egyik természetes, a másik pedig szintetikus volna. A szervezetünk nem csak szerves anyagokat tartalmaz. A szervetlen vegyületek általában ásványi eredetűek, és számos olyan van köztük, amely alapvető fontosságú a szervezet létfenntartó folyamataihoz, tehát természetesnek tekinthető.

Az előállításuk mindkét csoport esetében meghatározott szabályok és körülmények között történik. Ma már a természetes eredetű anyagok egy részét is képesek vagyunk mesterségesen előállítani, ez azonban a termék tulajdonságain nem változtat.

A különbség mindössze a kémiai szerkezetben rejlik: míg a szerves vegyületek alapvetően biológiai eredetűek és főként szén-szén és szén-hidrogén kötéseket tartalmaznak, addig a szervetlen vegyületek általában ásványi eredetűek (pl. a szulfát, foszfát, hidroklorid stb.).

Melyiket válasszuk?

A szerves és szervetlen sók kémiai szerkezetbeli különbsége elegendő ahhoz, hogy fejtörést okozzon a gyógyszergyártók számára a megfelelő sóforma kiválasztása során, vagy elgondolkodtassa a fogyasztót, hogy számos hasonlónak tűnő készítmény közül mit is válasszon.

Gyártás során a megfelelő sóforma kiválasztásában mind a hatóanyag, mind a só fizikai és kémiai tulajdonságai meghatározóak. A hatóanyag tulajdonságai erősen hatással vannak arra, hogy milyen só köthető egyáltalán hozzá, míg a só (legyen az szerves vagy szervetlen) fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolhatják pl. a készítmény stabilitását, toxicitását, az alkalmazandó előállítási folyamatokat vagy a felszívódást, és ezáltal a hatás kialakulásának idejét, hosszát, erősségét.

A sóforma hatása az alkalmazásra

A felszívódásbeli különbségek a beteg által alkalmazott dózist is befolyásolhatják: ez az oka annak, hogy azonos hatóanyagú készítmények adagolása eltérhet (pl. az egyik magnéziumtartalmú készítményből napi hatot kell szedni, a másikból elég egy is). Hiszen, ha a hatóanyag jobb felszívódású só formájában van jelen a készítményben, kevesebb is elegendő lehet belőle a kívánt hatás eléréséhez. Ugyanakkor egyes sóformák gyorsabban ürülnek a szervezetből, így gyakoribb adagolásra lehet szükség, míg mások lassabban távoznak, így tartósabb hatás érhető el velük.

Mindemellett az adott készítmény gyógyszerformája is erősen függ attól, hogy az adott hatóanyag milyen só formájában van jelen a készítményben, hiszen egyes sók – például jó vízoldékonyságuk miatt – könnyen használhatóak folyékony gyógyszerformákban, míg más sóformák jobb felszívódást mutatnak bőrön keresztül, így kiváló választást nyújthatnak tapaszok vagy kenőcsök előállításához. Ez teszi lehetővé, hogy ugyanaz a hatóanyag több gyógyszerformában is elérhető.

Mindezek alapján egy adott hatóanyag különböző sóformái különböző hatással is bírhatnak, amelyet az adott sók eltérő fizikai és kémiai hatása határoz meg.

Összességében tehát úgy gondolom, nem csupán az számít a gyógyhatással bíró készítmények választásakor, hogy valami szerves vagy szervetlen sót tartalmaz-e, hiszen ez eléggé leegyszerűsíti a kérdést, hanem érdemes részletesebben tájékozódni az alkalmazni kívánt készítményről a legjobb hatás elérésének érdekében.

Olvasson tovább! Ön betartja? A gyógyszerszedés szabályai

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Felhasznált irodalom: Salts of Therapeutic Agents: Chemical, Physicochemical, and Biological Considerations



Forrás: www.webbeteg.hu

/ HIRDETÉS /

Hogyan találjunk örömöt a nehéz időkben?

Hogyan találjunk örömöt a nehéz időkben?

Az elmúlt néhány év az egész világon próbára tették az embereket, és sok veszteséget is elszenvedtünk. A természeti katasztrófák otthonokat rongáltak meg, a koronavírus-járvány rengeteg áldozatot követelt, most pedig még az eddigieknél is sokkal többen küzdenek lakhatási és megélhetési nehézségekkel a drasztikus drágulások miatt. De munkahelyünk elvesztése, egy súlyos betegség diagnózisa, vagy akár egy vetélés is elég lehet ahhoz, hogy összetörjünk, és eluralkodjon rajtunk a szomorúság és a kilátástalanság érzése.

A tartós örömtelenség azonban nemcsak mentális, hanem fizikai egészségünknek is árthat: ronthatja ugyanis stressztűrőképességünket, gyengítheti immunrendszerünket, és megnöveli a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát is. Ahhoz tehát, hogy lelkünk és testünk is jobban legyen, meg kell tanulnunk, hogyan csempészhetünk be apró örömöket a napjainkba. Az alábbiakban ehhez adunk tippeket a Time cikke nyomán.


Már az is sokat segíthet, ha reggelente egy vidám mintájú bögréből fogyasztjuk el kávénkat vagy teánkat. Fotó: Getty Images

Figyeljünk a szeretteinkre

Arra, hogy napjaink örömtelibbek legyenek, az egyik legjobb módszer, ha megerősítjük kapcsolatainkat a barátainkkal és családtagjainkkal – véli Philip C. Watkins, a Kelet-Washingtoni Egyetem pszichológiaprofesszora. Nora McInerny amerikai író például – aki 2014-ben nyolc héten belül férjét, apját és második babáját is elveszítette – mindig felhív valakit, akit szeret, ha úgy érzi, beszippantotta a szomorúság.

Legyünk jelen

Ismerjük az érzést, amikor a múltbeli, szomorú pillanataink felidézése szinte ugyanannyira felzaklat minket, mintha csak éppen akkor élnénk át először az adott negatív eseményt? A jó hír, hogy ugyanígy befolyásolhatja a hangulatunkat az is, ha örömteli élményeinkre gondolunk – mutatott rá Brie Scolaro mentálhigiénés szakember. Emellett azt tanácsolta, gondoljuk át, mire lenne szükségünk, amikor pedig valami pozitív történik körülöttünk, tudatos jelenléttel igyekezzünk minél jobban átélni a pillanatot.

Készítsünk listát

A nehéz időszakok átvészeléséhez Robin Shear életvezetési tanácsadó azt javasolja, hogy már jó előre készítsünk egy listát mindazokról az apró dolgokról, amelyek örömet okozhatnak nekünk. Amikor pedig érezzük, hogy kezd beszippantani minket a negatív spirál, vegyük elő ezt az „örömlistát”, és válasszunk ki róla valamit, amit rövid időn belül meg tudunk valósítani. Ez lehet bármi, ami jótékony hatással lehet a hangulatunkra: egy habfürdő, egy nyugtató arcpakolás, egy csésze forró, illatos tea, egy sütemény, vagy akár néhány oldal elolvasása a kedvenc könyvünkből.

Az előre elkészített lista egyébként azért különösen hasznos, mert az olyan fájdalmas élethelyzetekben, amikor fogalmunk sincs, képesek leszünk-e még valaha örömet érezni, valószínűleg nem fog eszünkbe jutni semmi, ami javíthatna hangulatunkon.

A várakozás varázsa

Deborah J. Cohan szociológiaprofesszor minden reggelét egy csésze kávéval kezdi, amelyet vidám, színes kerámiabögréből fogyaszt el. Saját bevallása szerint ezt már előző este alig várja, hiszen annyira megszokta már, hogy emiatt mindig jó hangulatban indulnak a napjai.

Vizsgáljuk meg napjainkat, és próbáljuk meg megtalálni a kedvenc részeinket – vagy ha nincs ilyen, akkor iktassunk be a napi rutinunkba valamint, amire igazán vágyunk. Amikor pedig átéljük azt, élvezzük ki minden percét – az ízeket, az illatokat, a látványt, az érzést.

Tartunk szünetet

Egy kis szünet időnként mindenkinek kell. Ezek ugyanis legalább olyan felszabadulást és felfrissülést jelentenek, mint amikor iskolásként meghallottuk a kicsengetést, és tudtuk, hogy most van pár percünk pihenni, feltöltődni és felkészülni arra, ami még vár ránk. 

„Amikor eljön az idő, hagyjuk abba, amit éppen csinálunk, és töltsünk néhány percet azzal, amitől jobban érezzük magunkat” – tanácsolja Shear. Hozzátette, ha egy kicsit átmozgatjuk magunkat, már azzal is nagyon sokat tettünk a komfortérzetünk javításáért, ezzel ráadásul a depresszió és a kiégés esélyét is csökkenthetjük.

Perdüljünk táncra

A zenehallhatás és a táncolás is nagyszerű módszer arra, hogy néhány percnyi örömet szerezzünk magunknak. Melanie Harth pszichológus szerint érdemes készíteni egy lejátszási listát, amelyen vidám, inspiráló dalok követik egymást, amiket hallva nem is bírjuk ki táncolás nélkül. Ő például kifejezetten ajánlja Pharrell Williams Happy vagy Sara Bareilles Brave című slágerét.

Segítsünk önzetlenül

Már több kutatás is bizonyította, hogy a másokon való segítés, vagy egy számunkra fontos ügy támogatása hozzájárulhat hangulatunk javulásához. Ültessünk fát, adjunk vért, csatlakozzunk adománygyűjtő akciókhoz, vagy jelentkezzünk önkéntesnek – mindegy, mit választunk, a lényeg, hogy kiszakadjunk a hétköznapokból, és ne hagyjuk, hogy eluralkodjnak rajtunk a szörnyű gondolatok.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!



Forrás: www.hazipatika.com

/ HIRDETÉS /

Kiderült, miért beszélnek egyesek rengeteget

Kiderült, miért beszélnek egyesek rengeteget

Habár önbizalmat sugározhat, mégis sok esetben valamilyen szorongás áll amögött, ha valaki túlzottan dominálni akar egy beszélgetést – foglalta össze a Psychology Today oldalára írt cikkében Robert N. Kraft pszichológus, az Otterbein Egyetem professzora. Mint írja, a folyamat öngerjesztő, hiszen minél többet beszélnek az emberek, annál jobban aggódnak amiatt, hogy a környezetünk ezt hogyan viseli, a szorongás hatására viszont csak tovább fokozzák a beszéd ütemét.

Persze mindig az adott szituáció és a beszélgetőpartnerek hozzáállása befolyásolja, hogy mi is számít soknak. Az introvertáltabb emberek még hálásak is lehetnek azért, hanem nekik kell irányítaniuk a társalgás menetét, hanem van valaki, aki dominálja azt. Ha azonban a túlzott beszéd egy kontrollálhatatlan szokássá válik, az könnyen a társas kapcsolatok rovására mehet, és a szociális interakciók leszűkülését eredményezheti. Amennyiben úgy érezzük, hogy többet beszélünk a kelleténél, a pszichológus szerint segíthet visszanyerni az önkontrollt néhány egyszerű tanács betartása.

Kifejtés helyett kérdés

A beszélgetés fonalát úgy is irányíthatjuk, ha kérdésekkel fordulunk a másikhoz, ezzel átadjuk a szót a másik félnek, egyben a saját szóáradatunknak is gátat szabhatunk. Tipikus hiba egy sokat beszélő embernél, hogy ha valaki a társaságból például egy izgalmas utazásról számol be, ő azonnal átveszi tőle a szót és a saját utazós történeteit kezdi mesélni. Ha mindenképp mondanánk valamit, ilyenkor inkább kérdezzünk, így nem fojtjuk bele a másikba a szót. Ráadásul azokat az embereket, akik kérdéseket tesznek fel, általában vonzóbbnak és szimpatikusabbnak tartják – pusztán amiatt, hogy érdeklődést mutatnak mások iránt.


Sokan észre sem veszik, ha untatják a másikat a beszédükkel. Fotó: Getty Images

A szorongó emberek a beszédet sokszor arra használják, hogy hangosan gondolkodjanak, ilyenkor pedig olyan információkat osztanak meg a másikkal, amelyekre neki egyáltalán nincs szüksége. Ha emellett még azokat a nonverbális jeleket sem veszik, amelyeket a hallgatóság küld nekik, ez a tulajdonképpen önmagukhoz intézett beszéd teljesen elveszíti a kontrollt.

“Az embert az teszi emberré, hogy beszél, ez a kommunikáció pedig akár 40 százalékban is saját magáról szól” – hangsúlyozta Robert N. Kraft. Hozzátette: az önmagunkról való beszéd aktiválja az agy jutalmazó központjait, így a saját elégedettségünknek sokszor a hallgatóságunk látja kárát, akiket egyszerűen nem hagyunk szóhoz jutni. Természetes tehát, hogy időnként erőfeszítésként éljük meg azt, hogy hagyjuk a másik felet érvényesülni. 

Figyeljük a másik fél jelzéseit

A megfelelő szociális érzékkel rendelkezők kiszűrik, mikor kell közbeszólni, és mikor kell hátradőlni és figyelni, ezek az emberek általában a beszélgetéskor is nyugodtabbak. Azok viszont, akik túl sokat beszélnek, sok esetben nem veszik észre a másik fél jelzéseit, ami miatt a kommunikáció során kényelmetlenebbül érzik magukat, emiett pedig csak fokozzák a beszéd tempóját, a helyzet pedig tovább romlik.

Segíthet ilyenkor, ha nagyobb figyelmet fordítunk a másik fél nonverbális jelzéseire. Az emberek ugyanis többféle módon is tudtára adják a hallgatóságnak, ha szólni kívánnak: előrehajolnak, keresik a szemkontaktust, megmozdítják a kezüket vagy megköszörülik a torkukat. Azt is könnyen kiszúrhatjuk, amikor a másik számára kényelmetlenné válik a túlzott beszédünk: ilyenkor a tekintetük más irányba fordul, előveszik a telefonjukat, mocorogni kezdenek, vagy akár fel is kelnek és odébb sétálnak. Ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, jobb, ha minél rövidebben lezárjuk a mondandónkat.

Gyakran kerülhetünk olyan helyzetben, hogy egy másik fél történetének elmesélésekor eszünkbe jut valami, és attól félünk, ha nem osztjuk meg azt a hallgatósággal azonnal, a végére elfelejtjük. Ilyenkor sem illik a másikat a mondandója közepén félbeszakítani, de segíthet, ha esetleg megjegyezzük, hogy az adott témához nekünk is lenne majd egy gondolatunk, így a későbbiekben is megoszthatjuk azt a többiekkel.

A legfrissebb
tartalmainkért kövessen minket a 
Google HírekbenFacebookonInstagramonViberen vagy YouTube-on!



Forrás: www.hazipatika.com

/ HIRDETÉS /

Iratkozz fel!

Iratkozz fel!

Értesülj elsőként új termékekről, akciókról és emailben elérhető egyedi ajánlatainkról!

Köszönjük a feliratkozást!