Hírek

A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 ellen

A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 ellen

Kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG védőoltást a 20. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel alkalmazzák – ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató.


Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Az epidemiológiai megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok.

A COVID-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírus által okozott megbetegedési és halálozási mutatókban. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – a védőoltások alkalmazásának eltérő gyakorlata is szerepet játszhat.

Egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálat szerint ugyanis a Mycobacterium tuberculosis által okozott gümőkór, vagyis tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett védőoltás (Bacille Calmette-Guérin, BCG) alkalmazása fordított összefüggést mutat a COVID-19 fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Figyelemfelkeltő adat, hogy azokban az országokban, ahol a 20. század első felétől kezdődően (ide sorolható Brazília, ahol 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től végeznek rutinszerű oltást) egészen napjainkig az újszülöttkori BCG oltást kötelező jelleggel alkalmazzák, a COVID-19 fertőzés az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (pl. Spanyolország, Franciaország) vagy a kötelező jellegű oltási gyakorlat sosem került bevezetésre (pl. Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.

Tekintve, hogy a COVID-19 elsősorban az idősebb korosztály számára jelent fenyegetést, azokban az országokban, ahol a BCG vakcinát viszonylag későn vezették be (pl. Iránban, ahol erre 1984-ben került sor) a védőoltásból származó előnyök szintén kevésbé érvényesülnek. Reményre adhat okot, hogy hazánkban az újszülöttkori BCG védőoltást 1954 óta kötelező jelleggel alkalmazzák. Így, amennyiben a megfigyelés helytálló, Magyarország a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható.

A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 ellen

A pontos molekuláris mechanizmus, melyen keresztül a BCG vakcináció a TBC mellett a COVID-19 és egyéb felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is védelmet biztosít, jelenleg kevésbé ismert. Bizonyos állatkísérletes adatok a BCG oltás pleiotróp protektív hatását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a vakcina olyan gyulladásos mediátorok képződését segíti elő, melyek a nem specifikus vírusellenes immunitás hatékonyságát fokozzák. Ennek igazolására további alapkutatások szükségesek.

Szintén korlátozottak az ismereteink arra vonatkozóan, hogy a BCG beadása után mikortól számíthatunk a COVID-19 ellenes védelem kialakulására. Részben ennek a kérdésnek a megválaszolására, részben magának az epidemiológiai megfigyelésnek a bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok. Ezek közül külön említésre méltó az ausztráliai BRACE vizsgálat, ahol közel négyezer egészségügyi dolgozót terveznek oltásban részesíteni.

Dr. Ruppert Mihály

Forrás: Correlation between universal BCG vaccination policy and reduced morbidity and
mortality for COVID-19: an epidemiological study. Aaron Miller, Mac Josh Reandelar, Kimberly Fasciglione, Violeta Roumenova, Yan Li, and Gonzalo H. Otazu doi:https://doi.org/10.1101/2020.03.24.20042937.







Forrás: www.egeszsegtukor.hu

/ HIRDETÉS /

új kontrollanyagot fejlesztettek ki a hibás teszteredmények kiküszöbölése érdekében

új kontrollanyagot fejlesztettek ki a hibás teszteredmények kiküszöbölése érdekében

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont új kontrollanyagot fejlesztett ki, amelynek segítségével a laboratóriumok ellenőrizni tudják, hogy megfelelően működnek-e az általuk használt koronavírustesztek.

Az új kontrollanyag javíthatja az EU koronavírus-járvánnyal kapcsolatos válaszadási képességét, és elősegítheti, hogy a megbízhatatlan eredményt produkáló vírustesztek folytán ne menjenek veszendőbe értékes erőforrások.

 
A pozitív kontrollanyagok hiánya jelenti az egyik legnagyobb kihívást, amely a koronavírus-tesztek megbízható módon történő elvégzését nehezíti a laboratóriumokban. A pozitív kontrollanyag biztosítja, hogy a laboratóriumi tesztek pontos eredményt hozzanak, segít ugyanis elkerülni, hogy a teszt negatív eredményt mutasson annak ellenére, hogy a vizsgált személy hordozza a vírust.

A Közös Kutatóközpont által kifejlesztett kontrollanyag a vírus egyik – szintetikus úton előállított – nem fertőző alkotóeleme. Ebben a pillanatban 3000 adag kontrollanyag áll rendelkezésre, melyeket az EU-szerte működő vizsgálati laboratóriumok fognak megkapni.

A teljes közlemény angol nyelven itt olvasható.

(Európai Bizottság)

 



Forrás: www.webbeteg.hu

/ HIRDETÉS /

Az anyatejes táplálás jelentősége

Az anyatejes táplálás jelentősége

A babák számára legideálisabb tápanyag-összetétellel az édesanyák teje szolgál, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kicsik 6 hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálást ajánl.

Az édesanyák többsége számára nyilvánvaló, hogy újszülöttjük táplálásának legtökéletesebb módja a szoptatás. Természetessége ellenére, mégis sok anyukában rengeteg kérdés, sőt, szorongás vagy félelem merül fel ezzel kapcsolatban, kezdve a baba éhezésével, súlygyarapodási zavarával, a helyes szoptatási technikán át egészen a sebes mellbimbóig. Cikksorozatunkban a gyakorló kismamák számára mindennapos problémákat járjuk alaposan körbe, nem titkoltan azzal a céllal, hogy minél több édesanyát buzdítsunk az anyatejes táplálásra, amely a babák és az anyukák egyik legnagyobb örömforrásává válhat.

A babák számára legideálisabb tápanyag-összetétellel az édesanyák teje szolgál, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kicsik 6 hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálást ajánl.

Mindenekelőtt azonban szögezzük le, hogy a tápszerrel táplált csecsemők normál esetben semmiféle hátrányt nem szenvednek szoptatott kortársaikhoz képest, hiszen a modern tápszerek már a kellő mennyiségben és minőségben tartalmaznak minden olyan fontos összetevőt, amelyekre az intenzíven fejlődő szervezetnek szüksége van.

Az anyatej viszont számos olyan apró „pluszt” hordoz magában, amit nem biztos, hogy a gyermek máshonnan elérhet. Már csak azért sem, mert az anyatej intenzív kutatásával foglalkozó szakemberek előtt sem teljesen ismert ezek egy része. A női tej annyira komplex, hogy felelőtlenség lenne teljes bizonyossággal azt állítani, hogy már mindent tudunk róla.

Miből áll az anyatej?

Az anyatej főbb összetevői (melyek a tápszerekben is megtalálhatók) természetesen a különféle cukrok, fehérjék, zsírsavak és ásványi anyagok. Ezen túlmenően tartalmaz például immunglobulinokat, amik az immunrendszer optimálisabb működéséhez szükséges fehérjék, amelyek ellenállóbbá teszik a kicsik szervezetét a különféle fertőzésekkel szemben.

A kórokozókkal szembeni másik fontos védőelem, amely az anyatejben fellelhető, a baktériumok szétoldódását (lízisét) biztosító lizozim nevű fehérje.

Érdekesség, hogy az anyatej összetétele és íze napról napra, sőt, akár óráról órára is változhat, vagyis egy olyan érzékeny rendszer ez, amely a baba és az anya szinte minden rezdülését követi. Amikor a csecsemő valamilyen fertőzésben szenved, az anyatejben rövid időn belül megjelennek azok a specifikus ellenanyagok, melyek az adott fertőzés leküzdéséhez szükségesek.

Tartalmaz még például olyan cukormolekulákat, amelyek elsősorban a baba bélrendszerében élő normál baktériumflóra táplálására, kialakítására szolgálnak. Egy újabb kutatás eredményei alapján az sem kizárt, hogy a nappal, illetve éjszaka termelődő anyatejben eltérő lehet bizonyos, a csecsemő elalvását megkönnyítő anyagok mennyisége.

Bővebben Szoptató anyák kiegyensúlyozott táplálkozása

Az első szoptatás

Az egészséges és időre született újszülöttek egy igen erős, ösztönös reflex birtokában jönnek a világra, nevezetesen a szopóreflexszel. Amikor az éppen világra jött kicsit édesanyja hasára, mellkasára tesszük, szinte azonnal kapaszkodni, kúszni kezd az emlők felé, és amint eléri, belekezd élete első önálló táplálkozásába. Érdemes megjegyezni, hogy azoknál az édesanyáknál, akik pl. altatásban történő császármetszéssel hozzák világra gyermeküket, a babáiknál a kicsi szervezetébe átkerülő gyógyszer egyfajta lassulást, lustaságot okozhat, megnehezítve ezzel az első önálló táplálkozási törekvéseiket.

A babák a megszületésüket követő első órákban (aranyóra) rendkívül éberek, így bababarát kórházakban az egészségügyi személyzet mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt az időt édesanyjukkal, bőr-bőr kontaktusban tölthessék.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Tejtermelést fokozó praktikák

A baba etetése a tejbelövellésig

Az anyukák nagy félelme, hogy az emlők belövelléséig (ami nem ritkán 2-3, de akár több napot is igénybe vehet) a kicsi éhezik. Megnyugtatásukra a természet válasza, hogy az újszülöttek apró, pár milliliter űrtartalmú (kb. cseresznye nagyságú) gyomra az emlőkben jelenlevő előtejtől szinte teljesen megtelik. Ebből pedig jelen van annyi, hogy az éhhalál biztosan nem fenyegeti a kicsiket.

Egy nagyon fontos szabály, amit érdemes a gyakorló kismamáknak eszükbe vésni, hogy az anyatej termelődése abszolút a kereslet-kínálat elven működik: amikor a babát mellre helyezik, szopómozgást végez. Még ha ezt tejleadás nem is követi, mégis beindul egy hormonális folyamat az anyai szervezetben, mely különféle neurohormonális rendszereken keresztül folyamatos jelzést ad a tejtermelődés indítására. Értelemszerűen, ez minél többször történik meg (minél többet van a baba mellre téve), annál gyorsabb lesz, azaz annál hamarabb várható az emlők tejbelövellése, illetve a későbbiekben annál több anyatej fog termelődni.

Gyakran megesik, hogy az aggódó kismamák tápszerrel kínálják a babát, mert azt gondolják, hogy éhezik, holott éppen ezzel a döntéssel nehezítik meg a tejtermelés beindítását. Ha a baba a tápszerrel jól lakik, nem fog mellre kéredzkedni, elmarad az emlő stimulációja, így nem indul a jelzés a tejtermelődés kiváltásához. Ez a tejbelövellés elhúzódásához vagy a tejtermelődés megszűnéséhez is vezethet.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Amikor a kismama nem tud szoptatni

Miért csökken mégis a baba súlya?

A megszületést követően még az egészséges babák is veszítenek a súlyukból. Ez nem feltétlenül a táplálásukkal van összefüggésben, sokkal inkább a szervezetükben zajló olyan változásokkal, amelyek az anyaméhből kikerülve a külvilághoz való alkalmazkodással kapcsolatosak.

A súlyvesztés mértéke a gyermekorvosok, újszülött gyógyászok véleménye alapján maximum a születési súly 10%-os csökkenéséig tekinthető normálisnak, ez különlegesebb beavatkozást nem igényel. A tejbelövellés után (vagy a tápszeres táplálás megkezdése után) jellemzően a súlyesés megáll, és a kicsiket emelkedő súlygörbével bocsátják haza. Születési súlyukat optimális esetben rendszerint pár nap alatt elérik, majd megindul az intenzív növekedés időszaka.

Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász



Forrás: www.webbeteg.hu

/ HIRDETÉS /

Iratkozz fel!

Iratkozz fel!

Értesülj elsőként új termékekről, akciókról és emailben elérhető egyedi ajánlatainkról!

Köszönjük a feliratkozást!